002: Asperger-lány a szomszédból: Első kör letudva, néhány szó a szerelemről (2022)

A címben igazán hozzátehettem volna, hogy Néhány szó a szerelemről, de egy Aspergeres szemén keresztül... Azonban a cím túl hosszú lett volna, másrészt, nem tudhatjuk, hogy az Aspergeresek közül sokan éreznének hasonló módon, hiszen ez a blog egyetlen egy Klaudiáról szól, vele foglalkozik.

Klaudia rövid úton engedélyt adott rá, hogy folytassam a blogot és azonnal kicsit megnehezítette, hogy bemutassam. A tervem az volt, hogy egy rövid és velős életrajzot rittyentek ide róla, hogy ki ő, honnan jött, mi a múltja, és az ezzel járó apróságok, mint gyermekkor, család, és olyasmik, amik menet közben jutnak az eszembe.

De azt kérte, hogy ezt annyira ne erőltessük és lehet, hogy igaza van és majd talán idővel visszatérünk rá(juk). Így azonban akár eklektikusan is ugrálhatok a témák között, mintegy, ahogy esik, úgy puffan.

Rengeteg "munkáját" megnéztem a csatornáján. Klaudia egészen biztosan vonzódik a spiritualitáshoz. Jobb oldalra húz a politikában és vannak konzervatív elképzelései, meg olyanok is, amik ebben a társadalmi berendezkedésben elképzelhetetlenül naivnak tűnnek (lásd egészségügy) mégis, a naivitás mögött felsejlik, hogy bizonyos köz-kérdések érzékenyen érintik.

Klaudia sok bejegyzésében visszatérő vendég egy beteljesületlen szerelem, egy szerelem, ami a beteljesületlen nyomába sem érhet, bár, talán létezik, illetve egy ex-kapcsolat, amelyben a szerelem talán sosem látott vendég lehetett.

Érezhet-e szerelmet egy Aspergeres? Valódi szerelmet. Olyat, ami elsöpör mindent és veled marad, benned él, melyben kapcsolódsz valakihez és amely, ha véget ér, akkor is kellemes emlékként jut eszedbe, esetleg enyhe moralizáló fájdalommal, hogy út közben elvesztetted vagy csak megszakadt, akár rajtatok kívül álló erők miatt.

Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy Klaudia egyetlen szerelme egy elérhetetlen, mostanra halott férfi és ezzel együtt megkérdőjeleződik, hogy ez mennyire lehet valódi, mennyire vágy vagy rögeszmés ragaszkodás.

A szerelem azon belül, hogy egy bensőséges pszichés folyamat, nagyrészt már biológiailag is leképezhető. De ugyanúgy képezi le a szerelmet a biológia akkor is, ha egy beteljesült, hús-vér ember iránt érzed, vagy teljesen máshol található az eredete, ha azt egy mostanra már nem létező személy iránt érezzük vagy véljük érezni?

Klaudia videókat készít. Szöveges, zenés szösszeneteket, amelyek alig másodperces töredékek, gondolat foszlányok. Ezekben a foszlányokban azonban újra és újra megjelenik a férfi, akivel életében sem találkozott, akit véletlenül ismert meg az Interneten keresztül és akivel egy egyoldalú, de szerinte roppant erős érzelmi kapcsolatot alakított ki, amely, szintén szerinte felülírná az egész életét, ha a férfi ma élne és bekopogna az ajtaján. Klaudia úgy véli, ezért a férfiért bármire képes lenne, akár az egész életét feladni, hátrahagyni.

Klaudia, a közösségi oldalon megismert munkái alapján néha túlságosan alul értékeli magát. Csúnyának látja külsejét, holott, összességében egy kifejezetten mutatós hölgy, ráadásul, természetes, akár erősebb szépészeti beavatkozás ellenére is. Ugyanakkor, amikor filmet készített arról, hogy néha mennyire rosszul is néz, a betegségeinek köszönhető rohamok miatt, kifejezetten jó érzékkel válogatja össze azokat a fotóit, amelyeken kiemelkedően kiteljesedik a szépsége. 

Egy férfiért, akit nem ismer.

Hogy létezik a jelenség, amikor nők és férfiak mindent felrúgva belelépnek egy kapcsolatba, akár egy már működő életet, családostul, munkástul eldobva, az nem vita tárgya. Ilyet akár a környezetünkben is tapasztalunk. Hány férfi találja meg számításait hirtelen egy új barátnőben és lép le, akár szó nélkül, korábbi párkapcsolatából. Néha, az ember egoista szempontokból, akár a gyerekeit is hátra hagyja, a következményekkel sem gondol. Nők szintén gondolhatnak arra, hogy egy kedves férfi mellett megtalálják azt, amit most elveszettnek éreznek a jelenlegi kapcsolatukban, életükben.

Nem állítom, hogy a leghelyesebb döntés, felrúgni mindent, néha pusztán az élvezetért, vagy a bizonytalan boldogságba vetett hitért, mert az emberbe bele van kódolva, hogy kergesse a vágyait, a boldogságot. Nincs ezzel probléma. Azonban, sokszor, ez az elképzelés, amikor beleugrunk az izgalmas ismeretlenbe, néha bizony tévedéshez és megbánáshoz vezet, amiből már nincs vissza út. Persze, lehet, hogy partnerünk vissza fogadja az eltévelyedett partnert, azonban a kapcsolat kötése végérvényesen meglazul ilyenkor.

És itt most olyan kapcsolatokról beszéltem, amikor a külső tényező egy valódi, kézzel fogható személyhez vagy életvitelhez párosul (mert előfordul, hogy azért hagyjuk el hosszú időre szeretteinket, mert valami más lesz fontosabb az életünkben, igaz, itt legtöbbször benne van annak ígérete, hogy vissza fogunk térni, lásd, pl. egy igen hosszú kiküldetés, vagy egy vállalás, amelyet csak a családtól messze lehet véghezvinni.) Azonban Klaudia nem egy létező személybe szerelmes hite szerint, hanem egy elhunyt emberbe, akit így természetesen nem is ismerhetett meg személyesen és minden pozitív tulajdonság, amivel felruházta, csupán feltételezés. Klaudia a saját kényére kedvére ruházza fel a férfit pozitív tulajdonságokkal és ebben segítségére néhány Interneten fellelhető tartalom tud segítségére lenni, ami mindenki számára hozzáférhető.

Kb. olyan, mint amikor egy tinifiú beleszeret egy színésznőbe... aki mondjuk, már húsz-harminc éve elhunyt...

A kérdés, hogy ez az érzelem mennyire egyezik a mindennapi és egészségesnek aposztrofált szerelemmel és mekkora a különbség, ha ezt a fajta "szerelmet" egy átlagos ember érzi vagy egy Aspergeres?

Az Asperger egyik velejárója lehet, hogy a beteg személy mániákusan érdeklődik, ragaszkodik egy-egy témához. Tehát, a kérdés, hogy innen nézve a szerelme is lehet egy ilyen, a betegségének köszönhető rajongás, ami belekényszeríti, hogy úgy érezze, van egy ember, akibe óhatatlanul beleszeretett, miközben az agya űz vele egy tragikus tréfát?

Vajon, ha ez a személy nem születik Aspergeresnek, ha nincs semmilyen örökölt szellemi problémája, akkor képes lenne-e mániákusan ragaszkodni úgy valakihez, mint Klaudia teszi ehhez a férfihez?

Ezer kérdésem lenne a témában valakihez, aki jóval előrébb jár benne, mint én.

Klaudia pedig ontja magából a videókat és kívülállóként már-már nyomaszó, hogy egy hölgy ennyire a gondolatai rabja.

Ezt fogom kicsit boncolgatni legközelebb.